AngyalÜzené

 Balaton, nyár, barátok. Hideg szél, kora este. Éhes gyomor, vacsora. Vendéglő, kerthelyiség. Kockás abrosz, élőzene. Alekosz-más a szintinél. Hangja nem sok, bátran énekel. Őt nem zavarja, másokat igen.

(1) Félig teli terem, polgármesteri köszöntő. Szokásos blabla. Minden városvezető, minden megnyitó ünnepélyen ugyanazt a halandzsát tolja a megjelentek arcába.

 Feladta. Mentett mindent, amit tudott. Sietve, kapkodva. Gyorsan, hamar, hamar. Szedd össze azt is! Alig van időnk.

 Nézd a tévét. Bambuld a reklámot. Szívja fel az agyad. Legyél függő. Zabálj chipset. Igyál sört. Nem is kell, de gut, besser.

 Vezetsz. Csak te, a kocsi és a végtelen út. Mint egy spagetti westernben Clint Eastwood és a lova. Csak Clint jóképű a lova pedig erős. Te kevésbé, a kocsid annyira sem. Szemedbe süt a nap. Ne csodálkozz. Keletnek tartasz reggel, akkor mindig ez. Kivéve esőben, mert akkor ritkán süt. Napszemüveg fel. Zene be. Basszus fel. Bummbummtshhhtshhh. Monoton. De ez kell, nehogy véletlen felébredj. Bummbummtshhhtshhh. Monoton. Mint a vonat. Csak az taramtaram-taramtaram. Te is csak mész előre, mint a vonat. Megállás nélkül. Kivéve a személyt. Az gyakran megáll, de feleslegesen. Te ezért ne állj meg. Mert felesleges. Csak menj előre. A célod felé. Energiaital elő. Csatt. Hörp. Gluggy. Az előbb még nem akartál felébredni. Most mégis. Újabb gluggy. Nesze. Felébredtél. Kellett ez neked? A nap is erősebben tűz a szélvédőn át. Ablak le, huzat be. Zavar. Ablak fel, huzat ki. Így sem jó. Átnyúlsz az anyós oldalára. Ott ablak le, huzat be. He-he. Ha lenne az ülésen anyós, most huzatot kapna. Nem lenne jó, a huzattól bolond lenne. Veszekedne. Kiraknád. Kinek jó az, apóson kívül? Frissülsz. Már totál éber vagy. Odaérsz. Csinálod a dolgod. Végeztél. Visszafordulsz, irány haza. Megint szembe süt a nap. Mert a haza nyugatra van. És délután, ha arra tartasz, szemedbe süt a nap. Clint ilyenkor szemébe húzta a kalapot. Gondolod, aztán lehajtod a napellenződ. Clint ilyenkor megsarkantyúzta a lovat, hogy gyorsabban ügessen. Gondolod, aztán beletaposol a gázba. A felezővonal egybefüggővé olvad. Mint a csillagok hipertérugrásnál.

Mai feladatom felettébb üdítő volt: egy megnevezni nem kívánt áfész kisboltjaiban kellett a szokásos felülvizsgálatokat elvégeznem. Unalmas, de legalább napsütés, autózás, rájzefem a rádióban, kirándulás. És ezért az unalomért még pénzt is adnak. Nem kell irigykedni. Csak zsebpénzt. Jó, többet, mint amennyivel apám tolt meg tíz éves koromban, honorálandó a fűnyírásban való aktív részvételemet.

Elnézést, hogy csak blogot ajánlok, de ez a Török Gábor poszt megérdemli:

http://torokgaborelemez.blog.hu/2011/05/16/362_nincs_garancia?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_campaign=index

katt (helyett copy a keresőbe), és kiderül, mit látni a netből falon túlról: http://www.greatfirewallofchina.org/

a kép innen:http://www.worldtourismplace.com/history-tour-in-china-great-wall-of-china/china-tourism-in-great-wall-of-china-2/

"Egy különleges, bizarr kalandregénynek is nevezhetjük, egy „horror pikareszknek”, amelyben az álom olyan valóságos mint az élet, s a valóság olyan riasztó, mint egy rémálom, s amelyben a főhős lidérces, izgalmas, néha mulatságos kalandokon megy keresztül, s nem tudjuk, hogy mindezt álmában, egy hosszú, éjszakai vonatutazáson éli-e meg, vagy elvarázsolták, elkábították, hipnózis alá került, netán megőrült vagy már nem is él. Az író-elbeszélő egyes szám első személyben meséli a baljós történetet, s mintegy kettős valóságban érzékelteti e megesett hátborzongató „testrablás” eseményeit, s így hőse egyszerre látja önmagát kívülről és éli meg mindezt, agyrémként belülről. Az álom és a valóság, a képzelgés és a realitás, a fantasztikum és a hétköznapiság összemosódása számos zseniális remekművet eredményezett már a világirodalomban, példaként E.T.A. Hoffmann, E A. Poe, Franz Kafka egész életműve, de különösen az Átváltozás című novellája."

bővebben innen:

http://79.172.252.16/~undergro/index.php?konyvet=olvass&aloldal=somogyi-zoltan-masodik-fejek&id=41 esetleg innen: http://www.facebook.com/#!/event.php?eid=112451138838988

Könyvbemutató: 2011. május 23. Goldmark Károly Művelődési Központ, Keszthely

Ingyen ropi és ital talán nem lesz, de érdemes mindenkinek megjelenni.

UPDATE! 

Nem a Goldmarkban lesz, mert a nagy érdeklődés miatt áttették a Balaton Színház Simándy termébe.

 "The world see me lookin' in the mirror
images of me gettin' much clearer
dear self,
I wrote a letter just to better my soul
if I don't express it,
then forever I hold inside
I'm from a side where we outta control
rap music and the hood play a fatherly role
my story like yours, yo, gotta be told
tryin' to make it from a gangsta to a Godlier role
and Jewish people in cold caves
hate has no color or age
flip the page
now my rage became freedom right
write dreams in the dark
they far, but I can see em
I believe in heaven more than hell
blessings more than jail
In the ghetto, let love prevail
with a story to tell
my eyes see the glory of, well,
the world waitin' for me to yell
I have a dream"

a szöveg innen:

Utalj időben. Ez lehetne a főnöki tízparancsolat első bekezdésének címsora. Mert ha nem így teszel? A dolgozó csendes sztrájkba lép, mint én. Most. Bár ez a hirtelen felindulásból elkövetett sztrájk a cég érdekeit figyeli. Számítógépes tudásom gyarapítom, internetes ismeretekkel bővítem látóköröm. Vagy ez csak az én érdekem? Mindegy. Sztrájkolok. És csak utalás után töröm meg.

Első bejegyzés nem is történhetne máskor, mint hétfőn. Mert ugye a hétfő valaminek a kezdete. Nálam is. Újabb hét, újabb kihívások.

Hogy én mennyire gyűlölöm a hétfőt. Felébredek, kinyitom a szemem és mándéj. Tudatomba mar, egyre erősebben zajong benne, már-már ordít: mándéj, mánDÉJ, MÁNDÉJ, MÁNDÉÉÉÉJ. Rájöttem, Garfield-szindrómában szenvedek. Ha esetleg nincs ilyen, akkor most kitaláltam, levédetem. A legjobb az lenne, ha ünnepélyes keretek között eltörölnénk a címben is említett, fekete napot. Igaz, akkor a kedd venné át szerepét. Kedden nem tudnék felébredni, kedden lenne szükségem fél liter kávéra az életben maradáshoz, kedden morognék, mint egy veszett foxi. A kedd maradjon szép, hisz utána a szerda, ahonnan már látható a ködből előbújt péntek.

Már csak azt várom, Rebecca Black megénekelje a hétfőt is. Az tenné fel az i-re a pontot.